Szeptember az iskolakezdés hónapja, ilyenkor pedig fokozottabb figyelem irányul a gyerekekre, kamaszokra. Nem esetleges választás tehát az, hogy az Alföld első őszi lapszáma is a gyerek- és ifjúsági irodalmat helyezi a középpontba.
A szépirodalmi rovatban elsősorban olyan szerzők műveit olvashatjuk, akik a gyerekirodalomban (is) otthonosan mozognak, jóllehet, jelen esetben nem mindegyikük itt közölt írása tekinthető gyerekirodalmi szövegnek. (Egyes esetekben a témaválasztás, illetőleg a gyermeki perspektíva fölbukkanása jelenti a kapcsolódási pontot.) A folyóirat Lackfi János, Szabó T. Anna, Ayhan Gökhan, Szabó Imola Julianna, Turbuly Lilla, Bíró József és Petőcz András verseit, illetve Hartay Csaba és Lakatos István prózáit adja közre, az illusztrációs anyagban utóbbi szerző rajzolói tehetsége is erőteljesen megmutatkozik.
Herczeg-Szép Szilvia különböző gyerekkönyvkiadók szerkesztőivel (Balázs Eszter Anna, Csányi Dóra, Dian Viktória, Kovács Eszter, Lovász Andrea, Pásztor Csörgei Andrea, Rostás-Péter Emese) készített körinterjút, melyben a gyerekirodalom látványos változásairól, az érzékeny témákat feszegető kötetekről vagy a gyerekkönyvekkel szemben támasztott elvárásokról is szó esik. „Sok évtizedes tabukat próbálunk magunk mögött hagyni, amire nagy szükség is volt, hiszen társadalmunk és világunk megváltozott, és ebben az új közegben felmerülő problémákra, élethelyzetekre választ és útmutatást kell adnunk gyerekeinknek. A mese, a könyv, a képzelet világa pedig a legkiválóbb eszköz arra, hogy beszélgetéseket kezdeményezzünk, hogy traumákat, félelmeket dolgozzunk fel.” (Csányi Dóra, Csimota Kiadó)
A Tanulmány rovatban hosszabb ideje gyerekirodalommal foglalkozó, azt kutató és/vagy művelő szerzők szövegeit olvashatjuk. Lapis József a gyereklíra közvetlenül az érzékekre ható jellegéről, a jelenlét effektusairól értekezik; Miklya Zsolt Kovács András Ferenc költeményeit veszi górcső alá, az ambroziánus himnusz mintáit kutatva bennük; Horváth Imre A Pál utcai fiúkat olvassa újra, elsősorban a férfias szerepjátékokra és azok identitásteremtő funkcióira fókuszálva; Kamarás István OJD pedig egy régi klasszikusról, a Micimackóról ír, de szociológiai jellegű vizsgálódásai a mese fogadtatásáról, hatástörténetéről és értelmezéséről komoly következtetésekre vezetnek.
A Szemlében elsőként egy triplakritikát olvashatunk Szilvássy Orsolya tollából Bálint Péter és Kádár Annamária mesékkel foglalkozó szakkönyveiről, valamint egy Boldizsár Ildikó szerkesztette tanulmánykötetről. Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt című szubverzív meséjét Czomba Magdolna olvassa, Herczeg-Szép Szilvia Finy Petra kötetét szemlézi, Miklya Zsolt pedig költőként is megidéződik a Végtelen sálról – Gesztelyi Hermina által – írt recenzióban. A Móra és a Cerkabella gyerekkönyvkiadók kötetei mellett egy csimotás kiadvány, Borbáth Péter Sündör és Niruja is terítékre kerül Szekeres Nikoletta jóvoltából. A rovat utolsó két írása az ifjúsági irodalom világába kalauzolja az olvasót: Varga Bálint (eddig) kétrészes krimisorozatáról Török Lajos, Anna Woltz Black Box és Eve Ainsworth 7 nap című regényeiről pedig Lapis-Lovas Anett Csilla ír.
A lapszám végén Esterházy Péter első alföldes kritikusa, az életmű jó ismerője, Imre László búcsúzik az írótól a szerkesztőség nevében is. „Kereszténységében nem volt semmi kirekesztô, mert jól tudta, hogy annak tételei összhangban vannak a nagy filozófiai rendszerek és más vallások értékhierarchiájával. De ami őt (családját, őseit) megtartotta és segítette, az mégiscsak kétségbevonhatatlanná tette hűségét, ami az ő esetében az élet teljességével esett egybe.”
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. SZEPTEMBER
LACKFI JÁNOS versei: Isten-keresgélő; Hasbeszéd; Bottal ütés; Rend a lelke; Jobb adni; Osztálytárs; Asztali tikitaki; Nyári zötyögés
SZABÓ T. ANNA versei: Róka; A vér dala; A belső mosoly
LAKATOS ISTVÁN: Óraverzum: Légió (Egy fejezet, amelyben léghajók közelednek a Hold felé – regényrészlet)
SZABÓ IMOLA JULIANNA verse: a világ színe
HARTAY CSABA: Hullaborotválás (regényrészlet)
BÍRÓ JÓZSEF verse: Megfordult a világ
AYHAN GÖKHAN versei: Balesetem volt, de a lépcső a hibás; Két bolyhos kérdés jutott eszembe lefekvés előtt; Taknyos-véres dilemma; Kakivers
TURBULY LILLA versei: A macis bácsi; Szappan, szivacs; Ki; Konnektor
PETŐCZ ANDRÁS versei: A macska a teraszon; A macska és a költő; A macska távozása
interjú
„Érdemes kockázatot vállalni” (Herczeg-Szép Szilvia körinterjúja gyerekkönyvkiadók szerkesztőivel)
tanulmány
LAPIS JÓZSEF: Hangok és szavak tánca (A gyereklíra érzéki természetéről)
MIKLYA ZSOLT: Hány jelenlét tölti be ezt a pár sort (Ambroziusi himnuszalakmások KAF-átiratban)
HORVÁTH IMRE: A maszkulinitás szerepjátékai A Pál utcai fiúkban
KAMARÁS ISTVÁN OJD: Micimackó-projektum
szemle
SZILVÁSSY ORSOLYA: „Minden este népmese” (Bálint Péter: Meseértés és értelmezés; Kádár Annamária: Mesepszichológia; Meseterápia a gyakorlatban)
CZOMBA MAGDOLNA: Anyaság, lányság, árvaság (Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt; illusztrálta: Makhult Gabriella)
HERCZEG-SZÉP SZILVIA: Természetes varázsmesék (Finy Petra: A darvak tánca. Magyar tájegységek meséi; illusztrálta: Szegedi Katalin)
GESZTELYI HERMINA: Véget nem érő játék (Miklya Zsolt: Végtelen sál; illusztrálta: Schall Eszter)
SZEKERES NIKOLETTA: Az érzékelés története (Borbáth Péter: Sündör és Niru. Sündör nyomában; illusztrálta: Remsey Dávid)
TÖRÖK LAJOS: Kaland, krimi, utazás (Varga Bálint: Váltságdíj nélkül; Amit végleg kitörölnél)
LAPIS-LOVAS ANETT CSILLA: Felelősségvállalás és áldozatszerep (Anna Woltz: Black Box; Eve Ainsworth: 7 nap)
IMRE LÁSZLÓ: Búcsú Esterházy Pétertől
képek
LAKATOS ISTVÁN grafikái
Hozzászólások